Produktumok és reflexiók

Sziasztok!

Ide kerül fel minden, ami az egyetemi kurzussal kapcsolatos, amire ez a blog is készül.


Sziasztok!

A mai napon végre ez az oldal is frissül. Az óra keretei közt készíteni kellett egy prezit, tetszőleges témával. Ez az első, hogy ilyesmit használok, de igazából nem olyan rossz. Mióta fizetőssé tették, az embernek kicsit kevésbé fűlik a foga ahhoz, hogy használja, de még így se gondolom vészesnek.

Téma: A nagy földrajzi felfedezések

https://prezi.com/view/46kBm9yjrLiSyyHobp4h/




Szép jó estét mindenkinek, aki még olvassa ezt a blogot!




Mi is ez a videó? Tekinthetjük rövid összefoglalónak arról, mi minden szükséges egy 21. századi diák számára. 4 nagy területet különít el a videó, és azokon belül határozza meg a készségeket. Szerintem mind fontos a diákok fejlődése szempontjából, de a támogatói környezetet emelném ki, ami nem külön kategóriaként kapott helyet. Miért? Egyszerű: az elindulást és a későbbi fejlődést csak a megfelelő hátországgal lehet úgy kivitelezni, hogy sikeres is legyen a későbbiekben. Igényes oktatási és tanulási környezet, empatikus, de következetes tanári hozzáállás és rendelkezésre álló információk nélkül ugyanis nincs megszerezhető tudás, se motiváció.
A skillek közül viszont kiemelném a tanulási és innovációs készségeket: kreativitás, kooperáció, kommunikáció és kritikai gondolkodás, mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén, a diák, és a tanár is képesek legyenek folyamatosan megújulni, és egyáltalán, alkalmazkodni az oktatás, a munkaerőpiac, és a technológia gyors változásaihoz.  Vegyük sorra!




- Kreativitás: eleve nem jön rosszul az élet egyik területén sem, hiszen unalmas, motiválatlan emberekkel esélytelen együtt dolgozni.




- Kooperáció vagy együttműködés: ha tetszik, ha nem, gyakran beleszaladunk olyan helyzetekbe, ahol másokkal kell együtt dolgozni, vagy csak simán figyelembe kell venni őket. Nem árt, ha legalább némi hajlandóságot mutatunk erre, akkor se, ha nem ez a preferált munkastílusunk.




- Kritikai gondolkodás: A töritanáraim mindig azt mondták, szelektáljam, mit hiszek el egy adott forrásanyagnak, vagy arról írt szakirodalomnak, és ebben igazuk is van. Tekintve, hogy nem egyformán látunk dolgokat, nagy könnyű félreértésekbe csúszni, vagy félreértelmezni adott olvasmányanyagokat. Paranoiásabbak arra gondolnak, hogy mivel mindenhol összeesküvések bújnak meg, senkinek sem hihetünk. Ha ennyire extrémen nem is igaz a dolog, abban egyetérthetünk, hogy saját fejlődésünk érdekében meg kell válogatni, hogy egy olvasmány, cikk, hír, bármilyen olvasható anyag esetén mennyire bízunk meg a leírtakban, miknek nem adunk feltétlenül hitelt, és mi az, amivel semmi esetre sem értünk egyet.





- Kommunikáció: kritikus pont a listán, főleg ha figyelembe vesszük, mennyi kapcsolati problémától kímélné meg az emberiséget, ha végre megtanulnák kimondani, elmondani, mit gondolnak, hogyan éreznek, és ezt esetleg olyan remek töltelékszavak és -mondatok felhasználásával tegyék, mint „kérlek”, „köszönöm”, „sajnálom”, „én úgy gondolom, hogy…”, és társaik. A kommunikáció kérdésköre megkerülhetetlen,  lévén a mindennapjaink része az emberi interakciók sorozata: a boltban, az iskolában, a munkahelyen, de még a tömegközlekedésen is, legyen bármennyire alapszintű, vagy akár kellemetlen fizikai közelséggel járó dolog is (lásd: heringbuli a 4-6-on). 



Szép jó estét!






Mindenki tudja, mi az a Google, nem igaz? Manapság azt hiszem, nincs, akit meg tudnék fogni ezzel a kérdéssel. Na de ki az, aki mindent tud a Google-ről? (A Google-t magát nem ér válaszként benyögni!). A helyzet az, hogy a Google több alkalmazással is operál, amik nagyon jól jönnek, amikor épp meg akarjuk könnyíteni valamivel az életünket: naptár, térkép, könyvek, filmek, zene, és még az egyetemhez is nagyon jó forrásokat talál az ember! Szövegszerkesztő, táblázatkezelő, a legfelkapottabb keresésekre rákereső alkalmazás, a Youtube... Egyre inkább terjeszkedik a cég, mintha arra hajtana, hogy semmi másra ne legyen szükségünk, csak az ő szolgáltatásaira; de hát minden cégnek ez a célja, nem igaz? A film- és televíziós iparban ez a nagyágyú jelenleg a Disney Company. Nem mondom, hogy a Google hamarosan Marvel-filmekkel és -sorozatokkal árasztja el a jónépet, de benne van a pakliban, ha a fejlődése ilyenm értékű marad.
Ami viszont nekünk érdekes, az a Google oktatási felhasználhatósága. Kezeket fel, ki "guglizott" már rá bármilyen kérdésére? Na ugye. Ez pont olyan, mint szappaoperákat nézni: mindenki tagadja, de még a legkeményebb macsók is fel tudják idézni a Vad Angyal főcímdalát, higgyetek nekem!

Én speciel a Google Drawingsra koncentráltam. Könnyen kezelhető, egyszerű felület,  ábrák és diagramok készítéséhez tökéletes. Átlátható a munkalap, és a lehetőségeink, hogy imket használhatunk, így nekem, a technológiai analfabétának se okozott problémát, hogy kezdetleges, de egészen használható gondolattérképet készítsek vele. (Ez itt csak illusztráció...sajnos.)





 
https://docs.google.com/drawings/d/1H1yz1ipAO_x1zXdZJGmT70L0ySD0FM_8qlPrZDtEU9o/edit?usp=sharing


Emellett egy csoporttársammal kipróbáltuk a chatszobás alkalmazást: a Google Hangouts-ot.
Eredmény: tök jól elbeszélgettünk arról, hogyan oldjuk meg a mikrotanításunkat, ami szintén a kurzusnak a része. Olyan volt, mint egy megszokott chat, hangulatjelekkel, szép háttérrel, képekkel, amikből kiderül, kik vagyunk... Egyszerű, könnyen használható app.



Szép estét mindenkinek!


https://drive.google.com/file/d/1USD5Pf4OwZ6IOGOplYs0yooHglAaEj9G/view?usp=sharing 

Ez itt egy link egy podcasthez, vagy legalábbis valamihez, ami hasonlít egy podcastre. Nincs partnerem, így egyedül beszélek egy témáról 7 teljes percen keresztül (ami még nekem is megdöbbentő hosszúság). Íme, néhány segítség, és egy kis leírás arról, miért gondolom jónak a podcast használatát az oktatásban, és hogyan képzelném el én egy osztályban ezt a feladatot.

A Gyűrűk Urát választottam, illetve azon keresztül Tolkien jelentőségét az irodalomban, mert szerintem a szerző megkerülhetetlen, ha az irodalmi műfajteremtést nézzük. Leültem egy barátomnál az ágyra (ami azt illeti, fáradtan az elmúlt időszak hatásai miatt), fogtam a telefonom, bekapcsoltam rajta a hangfelvevő programot, és elindítottam, majd elkezdtem beszélni.Ahhoz képest, hogy többször majdnem elaludtam napközben, egész jól éreztem magam (bár ez a furcsa szédülős-nyomott érzés szerintem az időjárás miatt van).
Szerintem maga a podcast nagyon jó módszer, ha projektórát tervezünk. Például a diákok csinálhatnának egymással podcastet olyan témákról, amik érdeklik őket, és kapcsolódnak a tananyaghoz. Én töriből midnenképp bevenném a módszerek közé, mert egyrészt az információk megmaradnak, ha leírják őket felkészüléskor, és aztán még elmondják, majd jól kibeszélik a témát, másrészt pedig láthatják több szemszögből is ugyanazt a kérdéskört. Angolból már csak nyelvgyakorlat szintjén is ajánlom, hiszen az idegen nyelv gyakorlásának még mindig az a legjobb módja, ha az ember minél többször szólal meg rajta, és a különböző témákkal közelebb is lehetne hozni a diákokhoz a tananyagot. Épp ezért én most játékra invitálnék minden kedves olvasót... Nem muszáj (elvégre úgyse látom, nem vagyok én a Nagy Testvér), de aki akarja, az csatlakozzon a következő feladathoz.
Gimnáziumi osztály, 16 évesek, 20 fő
Fejlesztendő kompetenciák: kommunikáció, kreativitás, együttműködés
Tananyag:  Reformkori országgyűlések, Kossuth vs. Széchenyi
Feladat: Készítsetek párban egy podcastot, amely során Kossuth Lajos és Széchenyi István bőrébe bújva ütköztetitek érveiteket, és játsszátok el a Kelet Népe-vitát!
Értékelési szempontok: karakterhűség (5p), érvek felsorakoztatása (5p), korabeli beszédstílus megidézéséért és kreatívan modernizált verzióért pluszpont jár!



Sziasztok!
Képzeljétek el, hogy egy tizedikes angolos osztálynál vagytok tanárok, és segíteni akarjátok a kreativitásukat, a kooperációjukat, valamint egy kis agytornára akarjátok sarkallni őket!
Feladat: Készítsetek egy szófelhőt az alapján, ami eszetekbe jut az angolszász ünnepekről!

Minta: https://wordart.com/0aepuf1r9csr/word-art%202 (Kulcsszó: klasszikus angol irodalom)

Hogyan segít ez a diákoknak?
1. A szófelhőt együtt kell összerakniuk, vagyis muszáj lekommunikálniuk egymásnak, ki mit szeretne beletenni, majd emgegyezni, hogy végül mi kerül bele, ami kompromisszumokat fog igényelni.
2. A közös ötletelés összehozza a csapattagokat, pláne, ha engedik magukat kicsit kreatívnak lenni (én mindenképp hagyom nekik), és esetleg humoros irányba eltolni a feladatot.
3. A kritikai gondolkodásuk is fejlődhet, hiszen meg kell vitatniuk, hogy minden szavuk a témához kötődik-e, és ha igen/nem, akkor hogyan/miért nem.



Sziasztok... utoljára!

Eme blog elérkezett utolsó produktumához, feladatát teljesítette.
Annyit kérnék, hogy még egyszer képzeljétek magatokat egy tizedikes osztály elé, akik történelmet tanulnak, és fejleszteni akarjátok kritikai gondolkodásukat, kreativitásukat... Egy mesével. Kutatniuk kell egy kicsit, és készíteni egy kollázst az általatok megadott témából, ami ezúttal: a nagy földrajzi felfedezések. Legfontosabb dolgok/személyek a korszakban, dokumentumok, békék, szövetségek, képek segítségével.  Szedjék össze 9 képben a legfontosabbakat!

Értékelés:
1. Mennyire kreatív (csak személyekben, csak helyekben gondolkodik?): 1-5
2. Mennyire figyel oda az összefüggésekre? 1-5
3. Kritikai gondolkodás (szelektál-e, és ha igen, mi alapján?): 1-5

Példa (Tudor-kor)

Köszönöm, hogy velem tartottatok!

Megjegyzések